Kezdőoldal

Gyakran megtörténik, hogy a Jacoby-transzferünket megkontrázzák. A legtöbb játékos úgy kezeli ezt a helyzetet, hogy nem vesz tudomást a kontráról, vagy a transzferált szín bemondása legalább hármas támogatást ígér. Jobb pároknak azonban célszerű ennél jobban kidolgozni ezt a szituációt, én egy egyszerűen megjegyezhető saját megoldást szeretnék most bemutatni.

Történt egy-két meglepetés a legjobb 32 közötti csatározásokban, ráadásul ezek nem is feltétlen ahhoz kötődtek, hogy melyik csapat nyert, hanem ahogy az eredmények alakultak. A főtábla lefeleződött, a minorok is elkezdték a küzdelmet.

A három selejtezős héten kialakult a Magyar Kupa-főtábla 32-es mezőnye, illetve tudjuk már, hogy kik játszanak a minor kupákért. Cikksorozatunk szerzőpárosa áttekinti a legfrissebb eseményeket, végigvesz egy-egy partit hétfőről és keddről, aztán persze igyekszik eltalálni, hogy milyen eredmények születnek majd a 4. játékhéten.

A selejtező utolsó fordulója következik. Több csoportban is meglepő állással fordulnak a csapatok a finisre, vajon kiknek sikerül az első négyben végezni?

Negreanuval versenyen először 2016-ban Villánykövesden játszottam. Autóval utaztunk Budapestről. Először Budaörs tájékán kérdezte meg, hogy ott lesznek-e a törpék, mondtam, hogy nem tudom. Innentől kezdve úgy 35-40 kilométerenként újra és újra előkerült a téma, végül mikor már feltűntek Villánykövesd hívogató fehér pincéi, könnyelmű ígéretet tettem:
– Tudod mit? Ha jól játszol, biztos ott lesznek!

Jó néhány meccsen meglepetés született a Magyar Kupa első játékhetén, szerzőink igyekeznek megtippelni, hogy a folytatásban mikor borul a papírforma. Jóslás mellett átvesszük az első két nap történéseit, és egy-egy drága parti is terítékre kerül.

54 csapat részvételével hétfőn indul a Magyar Kupa. A nyolc csoportban 16 leosztásos körmérkőzések után az első négy-négy csapat jut a főágra, a többiek az alsóbb kupákban folytathatják. Állandó szerzőpárosunk sorozata első részében bemutatja a csapatokat és a csoportok várható végkimenetelét, a folytatásban pedig majd helyzetértékeléssel és partielemzéssel is szolgálnak.

Több mint negyven évvel az első írásban megjelent interjúja után most nekünk adta a másodikat, már csak ezért is volt miről beszélgetni. Az apropó az volt, hogy a dunaújvárosi versenyen aratott győzelmével elsőként lépte át az örökmesterpont-listán a kétszázezres határt. A sikerek mellett szóba kerülnek a kudarcok – bevallottan sok volt belőlük –, jó pár bridzsszakmai kérdés, megtudjuk, miért nem játszott a budapesti Eb-n a lengyelek elleni kulcsmeccsen, és az is kiderül, miként lett belőle egy görög újságcikkben Szilágyi József néven felvevő egy olyan helyen, ahol sosem járt, egy olyan partiban, amit sosem játszott, de ami mégis az övé. Mi persze mindnyájan tudjuk a nevét: Szilágyi László.

Hogyan kell kezelni azt az aduszínt, hogy AKB82 és szemben Q943? Picit komolytalan kérdésnek tűnik, mindenesetre valószínűleg nem az impassz jut az ember eszébe róla. Az élet persze néha furcsa dolgokat produkál.

Fontos élmény és hosszú időre inspirál, amikor valami nagyon jól sül el. A bridzsben, párosversenyen a 75 nekem (most nem tekintem a mezőny, verseny erősségét, hosszát stb.) a picit több, mint 10 éves pályafutásom csúcsa. Mi kellett hozzá?